Alumniportré: sokáig kötődne a győri jogi karhoz dr. Nagy Szabolcs

Munkahelye, a Veszprém Megyei Levéltár indíttatásra jelentkezett a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára dr. Nagy Szabolcs, aki ma már a Jogtörténeti Tanszéken oktat doktoranduszként. A szakember sok más mellett egy kuriózumnak számító kutatási témával, a Tanácsköztársaság jogtörténetével és vezetői felelősségre vonásával foglalkozik.

Győr, 2019. november 6. – SZEhírek, Hancz Gábor, fotó: Májer Csaba József

„Családom egyik ága Veszprém, másik ága Győr-Moson-Sopron megyei. A történelem iránti érdeklődésemhez mind a magyarkeresztúri, mind a zirci, egyébként székely származású nagyapámnak van köze, mert nagyon sok régi történetet meséltek nekem gyerekkoromban. Veszprémben nőttem fel, s a város történelmi falai szintén hatottak rám, ezenkívül több történelemtanárom inspiratív személyiség volt” – a szakember kérdésünkre ezzel indokolta, miért jelentkezett a Veszprémi Vendéglátóipari Szakközépiskolában letett érettségi után a Debreceni Egyetem történelem szakára.

A hajdúsági város univerzitásán kiváló oktatók tanították, többek között Veliky János, a dualizmus és Püski Levente, a két világháború közötti időszak elismert kutatója. Őt a három részre szakadt Magyarország kora, azon belül is az Erdélyi Fejedelemség fogta meg a leginkább, Bársony Istvánnak és Papp Klárának is köszönhetően.

„Egy korszakban el kell mélyedni ahhoz, hogy az ember a forrásokat értelmezni tudja és lássa az összefüggéseket” – vallja dr. Nagy Szabolcs.

„Kalandvágyból mentem Debrecenbe, hogy megismerjem az ország egy másik régióját. Az öt év alatt azonban nyilvánvalóvá vált a számomra, hogy a Dunántúlra való vagyok, így miután megszereztem a diplomámat, örültem, hogy a Veszprém Megyei Levéltárban éppen megüresedett egy álláshely. Az viszont hamar kiderült, hogy ott a koraújkori Erdéllyel nem fogok tudni foglalkozni – idézte fel. –  Ugyanakkor nagy szerencse ért, mert kezdőként rögtön megkaptam Kratochvil Károlynak, a Székely Hadosztály parancsnokának a személyi hagyatékát, amit rendeztem és elkezdtem publikálni belőle. Emiatt viszont át kellett képeznem magam az első világháborúval és a két világháború közötti időszakkal foglalkozó kutatóvá. Azóta történészként csak ezzel foglalkozom, mert azt vallom, egy korszakban el kell mélyedni ahhoz, hogy az ember a forrásokat értelmezni tudja és lássa az összefüggéseket.”

A győri egyetem jogi karára levéltári igazgatója ösztönzésére jelentkezett, aki szerette volna, hogy a munkatársak között legyen jogvégzett. Ennek hátterében az áll, hogy a levéltárak köziratkezelő feladatuk ellátása során jogi kérdések sorával, esetenként jogvitákkal szembesülnek például olyan ügyekben, mint hogy egy szervezetnek megengedhető-e egy iratcsoport selejtezése vagy sem. Emellett időnként ágazati jogszabálytervezetek véleményezését is el kell végezniük. Dr. Nagy Szabolcs 2016-ban, tíz félév után szerzett jogi diplomát, amire büszke, mert a levelező évfolyamot közel nyolcvanan kezdték, s csak tizenketten végeztek a legrövidebb idő, öt év alatt.

„Amiért jöttem – a közigazgatási jog –, az áll a legtávolabb tőlem. A nagy jogterületek közül a büntetőjog iránt érdeklődtem a leginkább, bár nem abból voltam a legjobb. A polgári jogot hasznosnak találtam, hiszen szinte nincs olyan nap, hogy ne merülne fel valamilyen ezzel kapcsolatos kérdés az életünkben, s nem mindegy, értünk-e hozzá vagy sem. Az alkotmányjogot és a nemzetközi jogot azért szerettem, mert egyes aspektusai a történész számára is fontosak – sorolta dr. Nagy Szabolcs. – Most már a jogtörténet a kedvencem, örülök, hogy művelhetem. Szerencsére találtam egy kuriózumnak számító kutatási témát, a Tanácsköztársaság jogtörténetét és vezetői felelősségre vonását. Ennek kapcsán konferenciákon szerepeltem, publikáltam, Barna Attila docens úrral pedig nagyon jó szakmai kapcsolatom alakult ki. Két évfolyamdolgozatomat és a diplomamunkámat is nála írtam, s mára közösen is szerveztünk történészkonferenciát.”

A szakember jogi oklevele átvétele után a veszprémi Pannon Egyetem jogászaként kezdett dolgozni, majd újra a Veszprém Megyei Levéltárba került, ahová igazgatóhelyettesnek hívták vissza. Emellett felvételt nyert az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolába, ahol már negyedéves hallgató. Doktoranduszként oktat is a Jogtörténeti Tanszéken. A mostani félévben előadásokat tart egyetemes állam- és jogtörténet tárgyból, s ebből a tárgyból két gyakorlati csoportot vezet. Emellett a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakosoknál a társadalomtörténet, a levelező szakosoknál az egyetemes állam- és jogtörténet, a magyar alkotmánytörténet, a magyar jogtörténet és a propedeutika tárgyak oktatásában vesz részt.

„Ahhoz, hogy tudatosan a Széchenyi-egyetem jogi karát választottam, nemcsak maga Győr és a város Veszprémhez való közelsége játszott szerepet, hanem az is, hogy egy ismerősömtől, aki hallgatott itt jogot, jókat hallottam róla – fűzte hozzá végül. – Nagyon jól döntöttem, és szeretnék sokáig kötődni ide.”