Ha nincs a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, amelynek jogelődjén egy évfolyamra járt a Sudár házaspár, talán sosem ismeri meg egymást Erzsébet és Miklós, akik sikeres ökológiai gazdaságot hoztak létre győrújfalui családi birtokukon.
Mosonmagyaróvár-Győrújfalu, 2020. április 19. – Czeiner-Szücs Anita, SZEhírek
Már régen zsályatöveikkel foglalatoskodtak, amikor reggel felkerestük őket. Az első napsugarak növényeikhez csalogatják a győrújfalui Sudár házaspárt, a több mint hathektáros Sudár Birtok gyógy- és fűszernövényeiről ismert tulajdonosait, akik 1999-ben végezték el a mosonmagyaróvári gazdászképzést. Egy évfolyamra jártak. Ebből könnyű kiköveztetni, ott is szerettek egymásba. A mára már a Széchenyi István Egyetemhez tartozó – mai nevén – Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon elsajátíthatták szakmai tudásuk alapjait és megalapozhatták boldogságukat is.
Fogjunk össze, dolgozzunk együtt, egymásért! – Sudár Miklós és Sudárné Boros Erzsébet missziója, hogy ezt a szemléletet is átadják az embereknek.
„Sorsunkat egy életre megpecsételte az a szemlélet, amelyet egyetemi éveink során oktatóink átadtak nekünk. A képzés színvonala már akkor kiemelkedő volt, éppen ezért népszerű is. A mi évfolyamunkra majdnem százötvenen jártak, akik közül hatan össze is házasodtak. A gazdász identitáson kívül ez is sokakkal összekapcsol bennünket” – kezdett bele történetükbe Sudár Miklós, akit az egyetemre a biológia és az állatok iránti érdeklődés csábított. Édesanyja biológia-kémia szakos tanárként könyvtáros is volt a mosonmagyaróvári kampuszon.
Sudárné Boros Erzsébet szülei gazdálkodtak a kárpótlást követően családjuk ölébe pottyant földterületen. „Érettségi után nem tudtam, merre tovább. Édesapám tanácsát megfogadva jelentkeztem az egyetemre. Igaza lett, a gazdálkodás alapvető tudománya mellett tényleg olyan sokrétű tudást szerezhettem – például a könyvelés és a marketing területein is –, amelyekkel felvértezve nem sokat teketóriáztunk azon, hogy elindítsuk-e saját vállalkozásunkat, amikor arra lehetőségünk adódott. Egyetemi éveink alatt fél-fél évet tölthettünk külföldi gazdaságokban, ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy elmélyítsük elméleti tudásunkat. Miklós Amerikában az állattartással, én pedig Dániában a növénytermesztéssel kapcsolatos teendőkkel ismerkedhettem meg még közelebbről. Nyugodtan mondhatjuk, a kihívásokkal teli, meghatározó, lendületet adó hónapok voltak ezek” – emlékezett vissza diákéveikre a feleség.
A házaspár birtokukon mára húszféle gyógynövényt termeszt.
A házaspár szíve ugyan mindig a gazdálkodás felé húzott, de diplomáik megszerzése után erre nem volt lehetőségük. Miklós logisztikai területen helyezkedett el, 2007-től pedig pályázatíró irodát is működtet. Erzsébet minőségirányítási rendszerek kidolgozásáért felelt egy vállalatnál, majd élete középpontjába négy gyermekük gondozása került. Amikor nagyobbak lettek a csemeték, éppen válaszút előtt állt. Erzsébet édesapja akkor döntött úgy, ha elfogadják, rájuk hagyja birtokaik gondozását.
„Szívünk mélyén mindig ilyen életet képzeltünk magunknak, már családi házban éltünk ebben a csodás Győr melletti faluban, eldöntöttük, hogy belevágunk” – mondta Miklós. „Akkor már jó ideje tartottunk állatokat, és a kertemben növényeket is neveltem, hatással volt rám Szabó Gyuri bácsi, »a bükki füvesember«. Tudtuk, nem klasszikus szántóföldi gazdálkodást szeretnénk megvalósítani, s láttuk, a gyógy- és fűszernövények hiánycikkek a hazai piacokon. Úgy szoktam fogalmazni, végül is az utunkat kaptuk” – mosolygott Erzsébet.
A Sudár Birtokon két éve sikeresen működnek általános iskolai programok interaktív alternatív környezetismeret óra, illetve projektnapok keretében. Az iskolások ilyenkor teakóstolóval, beszélgetéssel, birtokbejárással töltik a napjukat.
A házaspár birtokukon mára húszféle gyógynövényt termeszt, és csaknem tízfélét gyűjt, amelyeket fel is dolgoz, ezek közül kakukkfű szirupuk a legkelendőbb. „Biogazdaságot hoztunk létre, mert a fenntartható fejlődésben hiszünk, abban, hogy felmenőinktől kapott évszázados tudás a mi kezünk által újra megtestesülhet, és általunk adható tovább a jövő generációinak. A növényeket mi magunk szárítjuk a padláson, morzsoljuk és csomagoljuk. A Sudár Birtok egy hagyományos értékrenden alapuló modern, családi gazdaság. Magas minőségű, tiszta élelmiszer létrehozása a szándékunk, ezért nem használunk műtrágyát és vegyszereket, a földet saját istállótrágyánkkal gazdagítjuk, és biológiailag lebomló növényi főzeteket, illóolajokat alkalmazunk a kártevők ellen” – hangsúlyozták. És hozzátették, birtokuk tavasztól őszig mindenki számára nyitva áll, ugyanis tudásukat és a természet kincseit szeretnék megosztani az érdeklődőkkel. Nyitott birtok elnevezésű, közösségépítő kezdeményezésükről Facebook-oldalukon bővebben is lehet olvasni. „Évek óta szervezünk programokat iskolásoknak, workshopokat felnőtteknek. Jövő szeptembertől pedig a gyöngyösi Eszterházy Károly Egyetem hallgatói a Sudár Birtokot is választhatják gyakorlati helyszínként. Egy Meseút kialakítása is folyamatban van, amelyhez most készül a történet birtokunkról. A mese kapaszkodó lesz a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amellyel önállóan is bejárhatják a gazdaságunkat, megismerhetik növényeinket” – sorolta érdeklődésünkre Erzsébet, aki nem csak növényeikkel szeret beszélgetni, ezért is olyan aktív közösségszervező.
Sudárné Boros Erzsébet: A legnagyobb sikerünk, amikor az iskolások az addig nem szeretett fűszereket élvezettel rágcsálják, ízlelik.
A gazdász házaspár a jövőben még nagyobb területet szeretne bevonni citromfű-, zsálya-, kakukkfű-telepítésre. Fejlesztik szintén helyi feldolgozóüzemüket is. Három éve egy megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztatnak, de ha pályázataik sikeresek lesznek és megvalósíthatják terveiket, további munkahelyeket létesítenének.